Ha az ember keveset használja az autóját, akkor igen nagy az esélye, hogy minden alkalommal produkál valami blogtémát. Avagy megtanultam értékelni azt az időszakot, amikor sokáig nem volt miről írni.

Utoljára november 24-én használtuk az autót. Akkor lettünk biztosak abban, hogy bizony a házilag készített fordulatszám szabályozó elektronika nem működik megfelelően.
Ezután hetekig egyébként is úgy alakult, hogy nem volt muszáj közlekednem vele. Bár azért néha jól jött volna. Ezért végül úgy döntöttem, hogy ezen a héten pénteken igenis kiviszem Szántóra, hogy szemrevételezzük a helyzetet megfelelő műszerekkel.
A kicsike azonban kérette magát egy csöppet. Azaz nem indult. De még csak nem is próbálkozott az önindító. A legegyszerűbnek az tűnt, ha kicseréljük a polski és a pug akkuját. A polskit mégis könnyebb betolni alapon. Sajnos megfelelő szerszámok hííján ez nagyon nem volt egyszerű művelet. Köszönet Matyinak, hogy késő este, marha hidegben, hosszú nap végén megszenvedte ezt a kedvemért. - A tanulság: kell szerezni egy 10-es meg egy 13-as kulcsot a kocsiba. - Miután nagy nehezen elindultunk, már csak azon kellett aggódnom, hogy ne fagyjak halálra Szántóig. No meg, hogy mivel szedem le a szélvédőre belülről kicsapódó párát. Közel 5 perc után azonban döbbenten tapasztaltam, hogy a szélvédő teljesen száraz lett. És ekkor meghallottam az halk kerregést a ventilátor felől. Az már az én balfékségem, hogy lányos zavaromban ahelyett, hogy maxra toltam volna a fűtést, teljesen elzártam. Így a vége felé már bizony remegett a lábam. :( De legalább a fűtés gond megoldódott. - Ami azt bizonyítja, hogy semmi sem biztos. -

Viszont mégis mi szívja le már megint az akkut?! Ezen a kérdésen rágódtunk szombaton. Mivel egész nap esett, ezért elméletben szereltünk csak kocsit. A rádiót már cseréltük. A riasztót egyszer már kizártuk. Feszszab is most lett cserélve. Most még lámpa sem maradt égve. Stb, stb.
Ami ennél is nagyobb gond volt, hogy egy éjszakai töltés után a vadi új akku még mindig halott volt. Szóval még azon is agyalhattunk, hogy hogyan fogjuk visszacseréltetni. Szerencsére ez a kérdés mára megoldódott, ugyanis magához tért szépen még egy napnyi töltés után.
Ma valamivel jobb idő volt, ezért kimerészkedtünk a házból. Végül mégis a riasztóval kezdtünk. Hosszas tárgyalás után - na, nem velem, hanem Édesapjával - Matyi arra jutott, hogy a riasztó nem zabál a szükségesnél több áramot. Viszont ha a kocsi nincs rendszeresen megjáratva, akkor bizony leszívja az akkut. Nincs mese, muszáj leszek minden héten járni vele egyet. Mint egy kiskutyával.
Ha már ott voltunk, megpiszkáltuk a fűtést is, hogy tényleg megy-e. Kiderült, hogy a csatlakozó a rossz. Most azonban úgy tűnik, működik. És egy kicsit pofoztunk a műszerfalon is, mert már az ölembe akart esni pénteken. Ja, és persze visszacseréltük az akkukat.

Nagyon remélem, hogy értékelni fogja majd a törődést és nem okoz minden egyes - tervezett - elindulásnál valami újabb problémát. Még ha egy közel 30 éves autónález nem is akkora csoda...

A történet valójában a november 10-11-i hétvégéhez kötődik. Valahogy azóta nem volt időm és / vagy ihletem blogot írni róla.

Szóval szombaton nekiálltunk a hetek óta húzódó műveletek befejezéséhez.
Először a feszültség szabályozót szereltük be. A hidegre való tekintettel a cserét a valamivel melegebb garázsban követtük el. Az első indításhoz meg bent hagytuk a régi akksit a biztonság kedvéért. A motor elsőre, hibátlanul indult. Gyorsan meg is mértük, hogy nem tölt-e túl. Egy kicsit magasabb értéket mértünk a kelleténél. Matyi végül úgy döntött, hogy kicseréli az akksit az újra. Azzal is egy kicsit többet mértünk a kelleténél. De végül abban maradtunk, hogy nem lesz talán belőle gond.

Mivel a következő hétvégén szükségünk lett volna a kocsira és a csomagtartóra is, ezért kiszedtük a hátsó ajtó zárat javítás végett. Sajnos ez már nem volt ilyen egyszerű. A részleteket Matyi jobban tudná előadni. Nagyjából egy óra után nekiálltunk keresgélni a tartalék tárat. Hosszas keresgélés árán elő is került. Majd újabb egy órás küzdés árán végül sikerült a kettőből egyet összerakni. Ennek köszönhetően legalább kulccsal lehet zárni, bár a központi zár motor továbbra sem akart működni. De ez majd egy másik blog témája lesz valamikor...

A kocsi ezután hazakerült szépen. Azóta ismét itt áll az utcában. Kicsit ugyan féltem néha, hiszen nem igazán használom.
Vasárnap egyébként téliesítettük a kocsit (még mindig 11-ről van szó . Megkapta a téli kerekeket. Sajnos az is egyértelműsödött, hogy a szezon végén fel kell újítani őket. De ez még odább van. Addig még más is cserére kerül.

A történet itt véget is érhetne. Szombat este hazafelé azonban feltűnt, hogy a fútés időnként kihagy. Vasárnap délelőtt már szinte egyáltalán nem ment. Úgy tűnik, hogy mégsem sikerült tökéletesen megépíteni elsőre azt a bizonyos helyettesítő elektronikát. (Akit érdekel a pontos neve, az keresse vissza az előző blogból, én ehhez most túl lusta vagyok. ) Részben ezért is pihen most a kocsi.

Végül hosszas keresgélés és tipródás után végül Angliából rendeltem egy új vízcsövet. Nem volt olcsó, sőt egyenesen drága volt. De remélhetőleg, az nem fog tönkremenni egyhamar. A rendelés október 8-án történt meg és 26-ára ért ide az áru. Szóval még várni is kellett rá egy keveset. De megérte. Kissé azért aggódtam, amikor kibontottam a csomagot, hogy tényleg az kell-e nekünk. Aztán jött Matyi és megnyugtatott, hogy ez kellett nekünk. Ráadásul vastagabbnak tűnt a korábbinál. Talán tényleg tovább bírja majd.
A múlt hétvégén az időjárás elvette a kedvünket a szereléstől. Különösen mivel nemcsak a vízcsövet kellett kicserélni, hanem a fűtésventillátort is meg kellett volna csinálni.
Ezen a héten úgy alakult, hogy Matyi pénteken nem ment dolgozni. Cserébe nekiállt a Galamb lábra állításának. Sajnos én aznap nem tudtam neki segíteni, mert nekem dolgoznom kellett. :(
A vízcső cseréjével tudtommal nem is volt gondja. Igaz, korábban már kiszedtük az előzőt a helyéről. Bár nem tudom, ez mennyit segített.
A ventivel több macera volt. Végül 3 rosszból sikerült egy jót összetenni. Köszönet érte Matyi apukájának is. Ekkor derült ki, hogy nemcsak a ventilátorral volt gond, hanem a fordulatszám szabályozóval is. Ugyanis nem lehetett fokozatot állítani. Folyamatosan maxon megy, ha akarjuk, ha nem. Valószínűleg emiatt csinálta már korábban is azt, hogy a motor leállítását követően is pörgött még tovább. Ezen kívül bár az autó elsőre indult, ehhez kellett a sajátja helyett egy másik akku és elég fura hangot hallatott gázadásra. A diagnózis az lett, hogy kell neki új akku, feszültség szabályozó és gyertyák is. A kopogás pedig valami gyújtás hibából adódhat.
Szombat délelőtt ezért először a Bárdyhoz mentünk el. A gyertya és a feszszab csak rendelhető volt. Így ezek beszerelése a jövő hétre marad. Viszont mielőtt továbbindultunk volna, Matyi ellenőrizni akarta a hűtővizet. Azzal szerencsére nem volt semmi gond. Az akku azonban kissé megdagadt. Átmenetileg megoldotta a problémát a biztonsági szelep megnyitásával, amit egyébként kilőtt az akku. Így végül tankolás után betértünk az Auchanba is és vettünk egy  kicsi ócsó óóósanosat, ami egyébként egy átcímkézett Exide akku. Azért ezt választottuk, mert ezen vanank feltöltő kupakok.
A szabályozó szemrevételezése csak hazaérkezés után következett. Ha már úgyis le kellett bontani a fél műszerfalat, megnéztük a fűtés szabályozó izék mögötti világítást. Ezt már 2 éve halogatjuk a macera miatt. De most nagy nehezen utánajártunk a dolognak. Úgy tűnik, hogy most már látni is fogom, mit és hova állítok, még a sötétben is.
Közben azonban kiderült, hogy a fűtésventilátor fordulatszám szabályozója nem bent van, hanem kint a motortérben. Ezzel fényt derült arra, hogy mi az a kis dobozka kint a motortérben, amire 2 éve nem jöttünk rá. Hát, kicsit oda volt gyógyulva a doboz fedele, meg az alja is. De azárt leszedtük. A benne lévő Darlington tranzisztor azonban tönkrement. mivel ilyen nem volt itthon kéznél, ezért rajz alapján Matyi és apukája épített helyére egy elektronikát, ami eredetileg a Darlingtonon belül lenne. Viszont eddigre kint sötét és hideg lett. Ezért a beszerelését másnapra halasztottuk.
Vasárnap gyönyörű idő volt. Éppen ideális autószereléshez. Én mondjuk megszöktem futni egyet. Közben Matyi javítgatott a Simsonon. Ebéd után pedig a polski volt soron. Végül azért indulás előtt még visszatette a helyére a Pug fűtésventilátorának elektronikáját. Tökéletesen működött.
Hétfőn átvettük a gyertyákat és a feszültség szabályozót. Elvileg a hét folyamán beszerelésre kerülnek. Remélhetőleg.