Elég hosszú idő telt el, nem teljesen eseménytelenül.
Ott tartottunk, hogy két hónap után visszakaptam az autót a szerelőtől új kuplunggal és kormánnyal. A rángatásról pár hét alatt kiderítettük - rájöttünk, hogy télen elállítottuk az alapjáratot. Matyi visszaállította és a furcsa rángatás meg is szűnt.
A kocsi ekkor visszakerült hozzám. Éppen időben, mert augusztusban nagy szükségem lett volna rá munkához. De csak lett volna, ugyanis két héten belül, hazafelé menet elszállt az egyik fém fékcső. Egy darabig elevickéltem vele, jobbára motorfékkel. De aztán inkább bevártam Matyit. Pár nap alatt szereztünk hozzá alkatrészt. Megjavítani azonban nem tudtuk. Rendesen szét kellett volna bontani a hátulját, de annyira össze volt rohadva, hogy nem sikerült. Végül segítséget kerestünk és találtunk is az egyik klubtárs személyében. Ő végül az augusztus 20-i hétvége alatt kicserélte az összes fékcsövet. Sőt ahol annyira rohadt volt már az alja, ott még kicsit ki is lakatolta. Ja és mivel feltűnt neki, hogy a hátsó ülések bőr része kicsit ki van száradva, hát bekenegette.
Ezután ismét használhattam gond nélkül. A fék remek lett. Sajnos azonban egy hosszú hétfői munkanap után hazafelé kisebb baleset érte. Ezúttal tényleg, nemcsak átvitten. Egy sávváltást követően a sárga lámpánál viszonylag hirtelen kellett megállnom. A mögöttem jövő talán még át akart menni azon a sárgán. De mindenesetre nem tudott megállni időben és belémcsúszott. Szerencsére személyi sérülés nem történt. Az autónak is csak annyi baja lett, hogy egy helyen megtört a lökhárító műanyag borítása és a szoknya is elrepedt. Ja és a piros prizma is elrepült. A figura megpróbálta rám kenni, mondván hogy hirtelen fékeztem. De aztán többek tanácsára, illetve átgondolva a dolgot benyújtottam a kárigényem az ő biztosítója felé. Pár nap múlva ki is jött a kárfelmérő. Természetesen nem kötözködött és egész rendesen felírt mindent. Sajnos a riasztót, központi zárat és rádiót elfelejtettem modani. :( A továbbiakról még fogalmam sincs, mert a megadott számon eddig még nem sikerült elérnem az illetékest. Egy levelet már kaptam tőlük, hogy küldjek számlát a javításról, de azt még nem árulták el, hogy ők mire becsülték fel a kárt. A jó hír, hogy klubon belül sikerült jó állapotú hátsó lökhárítót szereznünk. Sőt kiderült, hogy eddig nem is GTi-hez való szoknya volt rajta.
A kocsit nagyjából két hete kölcsön adtam Matyinak, hogy nekiállhasson a polskinak. Ekkor már gyanús volt, hogy időnként utána kell tölteni a hűtővíznek. Korábban ilyet nem csinált. Mivel igen régen nyúltunk hozzá a rendszerhez, furcsa lett volna, ha még mindig légtelenedne. Szóval gyanítottam, hogy valahol szivárog a rendszer. Matyi arra gondolt, hogy a tágulási tartálynál lehet a gond.
Most tehát megint nem igazán merjük használni. Pedig úgy terveztük, hogy a szombati Retro Cruise Night-ra vele megyünk. Emellett a lakatolás is télre tolódott ki.
Tudom, ez most kicsit szedett- vetett bejegyzés, de legalább kellően tükrözi az elmúlt hónapok káoszát. A következményekről igyekszem majd hamarabb beszámolni.

Végül hosszas keresgélés és tipródás után végül Angliából rendeltem egy új vízcsövet. Nem volt olcsó, sőt egyenesen drága volt. De remélhetőleg, az nem fog tönkremenni egyhamar. A rendelés október 8-án történt meg és 26-ára ért ide az áru. Szóval még várni is kellett rá egy keveset. De megérte. Kissé azért aggódtam, amikor kibontottam a csomagot, hogy tényleg az kell-e nekünk. Aztán jött Matyi és megnyugtatott, hogy ez kellett nekünk. Ráadásul vastagabbnak tűnt a korábbinál. Talán tényleg tovább bírja majd.
A múlt hétvégén az időjárás elvette a kedvünket a szereléstől. Különösen mivel nemcsak a vízcsövet kellett kicserélni, hanem a fűtésventillátort is meg kellett volna csinálni.
Ezen a héten úgy alakult, hogy Matyi pénteken nem ment dolgozni. Cserébe nekiállt a Galamb lábra állításának. Sajnos én aznap nem tudtam neki segíteni, mert nekem dolgoznom kellett. :(
A vízcső cseréjével tudtommal nem is volt gondja. Igaz, korábban már kiszedtük az előzőt a helyéről. Bár nem tudom, ez mennyit segített.
A ventivel több macera volt. Végül 3 rosszból sikerült egy jót összetenni. Köszönet érte Matyi apukájának is. Ekkor derült ki, hogy nemcsak a ventilátorral volt gond, hanem a fordulatszám szabályozóval is. Ugyanis nem lehetett fokozatot állítani. Folyamatosan maxon megy, ha akarjuk, ha nem. Valószínűleg emiatt csinálta már korábban is azt, hogy a motor leállítását követően is pörgött még tovább. Ezen kívül bár az autó elsőre indult, ehhez kellett a sajátja helyett egy másik akku és elég fura hangot hallatott gázadásra. A diagnózis az lett, hogy kell neki új akku, feszültség szabályozó és gyertyák is. A kopogás pedig valami gyújtás hibából adódhat.
Szombat délelőtt ezért először a Bárdyhoz mentünk el. A gyertya és a feszszab csak rendelhető volt. Így ezek beszerelése a jövő hétre marad. Viszont mielőtt továbbindultunk volna, Matyi ellenőrizni akarta a hűtővizet. Azzal szerencsére nem volt semmi gond. Az akku azonban kissé megdagadt. Átmenetileg megoldotta a problémát a biztonsági szelep megnyitásával, amit egyébként kilőtt az akku. Így végül tankolás után betértünk az Auchanba is és vettünk egy  kicsi ócsó óóósanosat, ami egyébként egy átcímkézett Exide akku. Azért ezt választottuk, mert ezen vanank feltöltő kupakok.
A szabályozó szemrevételezése csak hazaérkezés után következett. Ha már úgyis le kellett bontani a fél műszerfalat, megnéztük a fűtés szabályozó izék mögötti világítást. Ezt már 2 éve halogatjuk a macera miatt. De most nagy nehezen utánajártunk a dolognak. Úgy tűnik, hogy most már látni is fogom, mit és hova állítok, még a sötétben is.
Közben azonban kiderült, hogy a fűtésventilátor fordulatszám szabályozója nem bent van, hanem kint a motortérben. Ezzel fényt derült arra, hogy mi az a kis dobozka kint a motortérben, amire 2 éve nem jöttünk rá. Hát, kicsit oda volt gyógyulva a doboz fedele, meg az alja is. De azárt leszedtük. A benne lévő Darlington tranzisztor azonban tönkrement. mivel ilyen nem volt itthon kéznél, ezért rajz alapján Matyi és apukája épített helyére egy elektronikát, ami eredetileg a Darlingtonon belül lenne. Viszont eddigre kint sötét és hideg lett. Ezért a beszerelését másnapra halasztottuk.
Vasárnap gyönyörű idő volt. Éppen ideális autószereléshez. Én mondjuk megszöktem futni egyet. Közben Matyi javítgatott a Simsonon. Ebéd után pedig a polski volt soron. Végül azért indulás előtt még visszatette a helyére a Pug fűtésventilátorának elektronikáját. Tökéletesen működött.
Hétfőn átvettük a gyertyákat és a feszültség szabályozót. Elvileg a hét folyamán beszerelésre kerülnek. Remélhetőleg.

A rosszidő közeledtére és a polski állapotára való tekintettel kölcsön adtam Matyinak a GTi-t. Amióta közel van a munkahelyem, úgyis egész héten egy helyben állt és legfeljebb a hétvégéken használtam egy keveset.
Múlt hét pénteken tehát azzal indultunk ki Szántóra. Vörösváron jegyezte meg Matyi, hogy nem akar visszamenni a vízhőmérséklet, pedig folyamatosan ment a ventilátor. Vörösvár után bekapcsolt a másik ventilátor is. Legalább megtudtuk, hogy működik a kétállású hőgomba (vagy mi). Viszont egyre biztosabbak lehettünk abban, hogy valami nem stimmel. Szinte azonnal valamelyik hűtővízcsőre gyanakodtunk. Szántón az emelkedőn a STOP lámpa is kigyulladt. Innen már gyorsan otthon voltunk, de Matyi már lendületből parkolt le a ház elé. Ahogy megálltunk hallani is lehetett a sziszegést. Ez bizony a vízcső. Óvatosan belestünk a motortérbe. Ugyanaz a kicsi, lehetetlen formájú cső szakadt ki, mint a múltkor. Annyival jobban jártunk, hogy most lefelé spriccelt egy gombostűfejnyi lyukon át a fagyálló. Így legalább nem ázott el a gyújtáselosztó és nem állt meg az autó, mint a cövek. Mivel akkor és ott úgysem tudtunk vele mit kezdeni, visszacsuktuk a gépháztetőt, és mentünk dolgunkra.
Sajnos azonban magától nem terem új vízcső, szóval elkezdtünk körbeérdeklődni. Másnap egyébként is át kellett mennünk Vörösvárra. Bementünk a Bárdiba is, de sajnos nekik nem volt ez a fajta cső. Érdeklődtünk klubtársaknál. Ők ajánlották, hogy kérdezzünk rá Peugeot szakszervizben is. Voltak már pozitív tapasztalataik, különösen a Fábiánnál. Utánanéztünk, és végül a hozzánk közelebb eső Dunaautó szervízének küldtünk ajánlatkérést ez ügyben. Kevés levelezés után közölték, hogy nem tudnak információt adni a megadott adatok alapján. :S
Közben kaptunk egy újabb tippet az egyik klubtárstól. Igaz, külföldről kellene megrendelni és postával együtt ez a kis darab cső is közel 10 ezer forint lenne, de a semminél mindenképpen jobb. Mivel azonban egy polskis ismerős is megígérte, hogy utánajár a dolognak, még várunk ezzel egy kicsit. Nem hátrány, ha van egy tartalék darab, de ki tudja, mennyibe kerülne a kettő együtt.
Közben nem teljesen maradtunk tétlenek. Mivel Mukit a múlt hétvégén, illetve a legutóbbi hétfőn sikerült műszaki képessé tennünk - legalábbis megtettük, ami tőlünk tellett -, ezen a hétvégén jutott egy kevés idő Galambra is. Persze amivel legelőször szembesültünk, az az volt, hogy megint alaposan beázott a kocsi. :S Olyannira, hogy a hótálcás gumiszőnyeg sem volt elég. Ennek ellenére is átázott a kárpit. Kiszedtük a tálcát és felemeltük a kárpitot is. Hagytuk száradni egy darabig.
Ezután nekiláttunk kioperálni a sérült vízcsövet. Megvolt még a múltkori darab is, sőt, volt egy másik, hasonló formájú csövünk is. Sajnos azonban nagyon gyorsan rá kellett jönnünk, hogy még így sem fogunk tudni ideiglenes megoldást alkotni rá. Marad a várakozás, no meg a kutatás.
Viszont hogy egy kicsit pozitívabb legyen a végkicsengés, a beázás gondot sikerült megoldani. A szélvédő alatt légbeeresztő rács (fogalmam sincs, mi a hivatalos neve, de ez egészen szakszerűen hangzik ) nemes egyszerűséggel nem volt betolva a szélvédő kédergumija alá. Márpedig Matyi kabrióján ott van és az nem ázik be. Kis türelemjátékkal bevarázsoltuk hát Galambét is.  A teszt eső nem is váratott magára sokáig. 6 után olyan vihar volt, hogy öröm volt nézni. Mielőtt hazamentem volna - busszal :( - ellenőriztük a kocsit: teljesen száraz volt! Szóval legalább ez a gond letudva.

Most várunk, hogy mit mond a polskis kolléga. Addig is felhívom azt a szervizt, amelyiknék a többi pugos már járt sikerrel. És ha egyik sem jön be, hát jöhet 10 ezerért a külföldi. De a hosszú hétvégén mennie kellene a kocsinak, hogy ezzel mehessünk a telekre.

Mint már említettem, április elején lejár a Galamb műszakija, mehet vizsgázni. Nagyon nem izgultunk eddig, hiszen nagy problémája nem volt a kocsinak. A kormányművet kell csak cserélni rajta, de már abból is szereztünk egy felújítottat, csak be kellene szerelni. Matyiék ismerős szerelője mondott is egy elfogadható árat rá vizsgáztatással együtt.
A múlt héten azonban rá kellett jönnünk, hogy a celebség nem hat jól a kicsikére. Vagy csak izgul.
Először az akksi kezdett el haldokolni, azaz nehezen indult. Ez még a tavaly téli generátor problémára vezethető vissza. Szóval nem volt nagy meglepetés. Elvileg még tavalyról van is Szántón egy másik, igaz szintén használt példány. Tehát nem aggódtunk nagyon.
Ezután jött azonban csak a nagyobb gond. 18-án délután eldurrant az egyik vízcső. - Persze a legrosszabbkor, de ez nem ide tartozik. - Jól belegondolva erre is számítanunk kellett volna. Valamikor tavaly már megállapítottuk, hogy kicsit már fáradtnak tűnnek, de végül elfeledkeztünk róluk. Hát most ez megbosszulta magát. Matyinál nem volt semmi szerszám és hirtelen egyetlen közelben lakó ismerős sem ért rá. No persze vasárnap kora délután ez nem is nagy csoda. Végül egy véletlenül arra járó márkatársnak köszönhetően sikerült megoldania a problémát és hazajutnia. Pontosabban ekkor még csak a telekre jutott ki, ahonnan még vissza kellett jutnunk előbb hozzánk, aztán még Szántóra. A Margithídig nem volt nagy gond. Legalábbis a vízcsövekkel. Az alapjárat viszont félelmetesen leesett, ezért ahogyan Matyi fogalmazott, három lábbal kellett vezetni, hogy ne álljon le a motor. Nálunk állított az alapjáraton, így ezzel már nem volt gond. Viszont Vörösváron egy újabb vízcső is eldurrant, szóval kalandos volt a hazaút. :( (A részleteket ő tudná elmesélni, én már csak ennyiről értesültem.)
A rákövetkező napok során folyamatosan az internetet bújtuk, hogy honnan lehetne hozzávaló csöveket szerezni Illetve Matyi többet foglalkozott vele, amiért ezúton is örök hálám. A keresés egyre reménytelenebbnek tűnt. Vagy nem volt, vagy szimplán horror áron. :( Végül csütörtökön a vörösvári bontóban talált Matyi jó állapotúakat. Ezeket még aznap be is szerelte, szerencsére jók voltak, csak a légtelenítéssel voltak problémáink, vagy inkább aggodalmaink. Másnap a márkatárs ismerősök megnyugtattak, hogy automatikusan légtelenedik a rendszer, ne aggódjunk.
Viszont ha már hozzányúltunk a hűtéshez, megcsináltuk, hogy mindkét ventillátor működjön. Szombat délelőtt vettünk kétkapcsolós hőgombát. Ezt szépen beszereltük a régi helyére, ami az utóbbi időben nem is igen kapcsolt már. :( Ez az első ventit kb 80°C-nál kapcsolja, a másodikat 90°C-nál. Még tavaly került egy kapcsoló is bele, amivel bentről tudtam menetközben kapcsolni , ha magától nem kapcsolna. Ezt most úgy kötöttük, hogy a második ventit lehessen vele kapcsolni. Ezzel remélhetőelg a hűtőrendszer problémát megoldottuk.
Viszont ki akartuk cserélni az akksit is. A két ventit már nem biztos, hogy elbírná a haldokló. Sajnos ez a terv bukott, ugyanis a tartalék még csak nem is indította az autót. :( Marad hát benne az, ami eddig is volt. A listára pedig ez is felkerül. :(
Ja, majd elfelejtettem a kuplungot. Az utóbbi hónapokban elég szar volt az is. Konkrétan bele kellett préselni a padlólemezbe. Matyi meglepetésképpen ezen is állított csütörtökön, aztán még tegnap is finomított rajta. Határozottan jobb lett, de nem tökéletes. Most vagy túl fent fog, vagy recsegve veszi a rükit. Az előbbinél maradtunk. Következtetés: idővel nem árt cserélni a kuplungtárcsát.
Végül egy rövidebb próbakör után elmentünk Szentivánra tankolni és lemosni a kocsit. Semmi gyanúsat nem produkált. Sőt kifejezetten szebben jár, mint előtte. Ma is vele jöttünk be a városba és továbbra sem volt semmi gond vele. Jövő héten leadjuk a szerelőnek és húsvétkor remélhetőleg friss műszakival hozzuk el és jó kormányművel.

U.I.: Bocsánat a sok szóismétlésért. :( Ma este ennyi tellett tőlem. Örültem, ha műszakilag nem írtam bele nagy hülyeséget.